Történetünk

Bimbó tanya

Gyerekkorunkban még teljesen természetes volt, hogy nagyszüleink nemigen jártak boltba: az Oratvetz és a Bimbó nagyszülők is kitartó munkával saját maguknak nevelték az állatokat, a disznókat, tyúkokat, teheneket, a veteményes kert pedig ontotta magából a zamatos, napérlelte gyümölcsöket és zöldségeket. Tésztát gyúrtak, káposztát savanyítottak, cirokból seprűt kötöttek, kenyeret sütöttek. Szinte csak sóért, borsért és gyufáért mentek be a kereskedésbe. Ma már ámulatba ejtő teljesítményként tekintünk vissza erre a világra, ami pár évtizedre ugyan kiment a divatból, hogy aztán a zsákutcába vezető vargabetűk után újra felfedezzük a tanyasi ízek mindenhatóságát.

Mindig a nagyszüleink példája lebegett előttünk, és bár kárpitos és fodrász vállalkozásunkban nem volt hiány ügyfelekben, mégis lelkesen kerestük álmaink tanyáját, hogy tovább vihessük a háztáji gazdaság hagyományát.

2008-ban végre már nem csak egy ábránd élt a szívünkben, hanem rátaláltunk az eszményi helyszínre, Kecskemét és Kerekegyháza között. Három hektáron, távol az autók zajától, erdők és egy nádas ölelésében bújt meg a vágyott tanya. Az otthonunk szépítése mellett nagy kedvvel vetettük bele magunkat a gazdálkodásba, hogy olyan étel kerüljön a családi asztalra, ami a nagyszüleink világát idézi.

Egészen váratlanul ért bennünket, amikor 2009-ben megkeresett bennünket Andi, az egyik vendégem a fodrászszalonból, hogy az 16 éves kislányát, Szonját, limfómával diagnosztizálták, és a kezelések mellett egészséges, vegyszerektől mentes élelmiszerekre van szükség a gyógyulásának elősegítéséhez. Tudta, hogy a tanyánkon természetes környezetben, kényszerhizlalás nélkül nevelkednek az állatok, ezért arra kért minket, hogy lássuk el őket olyan hússal, amit jó szívvel elkészíthet Szonjának.

Egy kétségbeesett anyának nem tudtunk és nem is akartunk nemet mondani, pedig óriási kihívás elé állítottuk magunkat. A keltetési szezonnak már bőven vége volt, és nem lehetett kis tételben napos csibét vásárolni. Így aztán hamarosan ötszáz darab aprójószág szaladgált a tanyaudvarunkon. Ha ezt látták volna a sokat tapasztalt nagyszüleink, bizonyára elhűltek volna: nekivágni a télnek ekkora baromfiállománnyal, több mint merész vállalkozás volt, de Andi és Szonja számítottak ránk. Megküzdöttünk a hideggel, a rókával, a nyesttel, de kitartásunkat és hitünket siker koronázta: nyugodt lelkiismerettel tudtunk finom és kompromisszummentes csirkehússal szolgálni. A történet happy enddel zárult, Szonja meggyógyult, és jövőre a Bátor Táborban lesz az esküvője.

A félezer csirkéből persze jutott mások asztalára is. Nem győztük kapkodni a fejünket a visszajelzésektől: akár húsleves, akár csirkepaprikás vagy sült készült a Bimbó Tanya csirkéiből, mindenki dicsérte a leves gyönyörű sárga színét, a hús zamatos ízét - csupa olyan számunkra természetes dolog, amitől mások elszoktak az ipari baromfitenyésztés miatt.

Az első körös meglepetés után ismét elállt a lélegzetünk, amikor az első próbarendelés után többen is tíz-húsz darabos rendelést adtak le. Bár egyre több és több csirke kapirgált a tanyához tartozó réten, mindannyi gazdára lelt. Soha nem hirdettük magunkat, egy forintot sem költöttünk reklámra, kézről-kézre adnak bennünket a finom ízek kedvelői.

Egymásra találtunk a Kecskemét környéki séfekkel is, akik minőségi baromfit keresnek, hogy a szakácstudományunkhoz méltó alapanyagból varázsoljanak káprázatos fogásokat. Az ő kérésükre a vörös tollúak és a francia fajtájú gyöngytyúkok mellett fekete lábú, fekete tollú gourmet csirkék is színesítik a gazdaságunk kínálatát, melynek telt, diós ízvilágát emelik ki a hozzáértő szakemberek.

A Bimbó Tanya mára egy 11 hektáros gazdaság, ahol a kapirgáló baromfik és földet túró malacok mellett 10 éve méhek döngicsélnek tavasszal és nyáron.

Hamisítatlan akác- és dohányméz, réten kapirgáló baromfiból készült leves és paprikás, borokóbogyón és rozmaringon füstölt sonka és hagyományos parasztsonka, kolbász és szalámi, sütnivaló hurka-kolbász, fehér szalonna és császárszalonna, ilyen a terülj-terülj asztalkám Bimbó Tanya módra.

Maradunk réttel-lélekkel a tanyasi ízek kedvelőinek szolgálatában:

Demeter Tünde és Bimbó László

Bimbó Családi Gazdaság